Tizennégy évesen forgatta első filmjét, a Raszputyint, Alan Rickman és Ian McKellen társaságában. Májusban újabb mozgóképes alkotásban láthatja a közönség, ezúttal Kováts Adél és Pálmai Anna oldalán, Sas Tamás rendezésében.
- Szerelemtől sújtva, S.O.S. szerelem!, 9 és 1/2 randi, Presszó, és most a Szélcsend. Sas Tamással ez már a sokadik közös munkája. A rendezőtől egyértelmű „szerelmi vallomás" az iménti lista, de mit jelent ez a színésznőnek?
- Nekem ő mentorom, apám, tanítóm. Azt szokta mondani, hogy nyugodt, ha benne vagyok a filmjében, mert olyankor én jelentem a biztos pontot. Nem is tudom ki- fejezni az emiatt érzett örömöt, és hálás vagyok a sorsnak, hogy vele dolgozhatom. Nem kell megküzdenem minden egyes pillanatban azért, hogy rászolgáljak a bizalomra. Mert a bizalom megvan. Arról nem is beszélve, hogy legyezi a hiúságomat, ahogy mindig új és újabb nőket lát meg bennem.
- Úgy hallom, felfokozott hangulat jellemezte a forgatást.
- Még soha nem voltam ilyen módon másokkal összezárva. Huszonegy napon keresztül egy vitorláson éltünk, három színész és egy tizenkét fős ministáb. Miközben egy mélylélektani krimiről be- szélünk, azt hiszem, életem egyik leghumorosabb forgatását éltem át, rengeteget nevettünk és rosszalkodtunk. Ez törvényszerű a színházban is, ha drámát próbálunk, akkor felszabadulnak a gát- lások.
- Zsámbékon címszereplővé lépett elő, amikor az AlkalMáté Trupp, vagyis a volt főiskolai osztálytársai Kovács Patrícia életét vitték színre. Mit jelentett ez a kéthetes próbaciklus?
- Nehéz volt meghozni azt a döntést, hogy vállalom a rossz tulajdonságaimat, azt, hogy ilyen vagyok és ezek az én gyarlóságaim. Mélyen magamba kellett nézném, ami mindenkinek nehéz feladat. Az előadás olyan, mint egy életrajzi regény, vannak ugyan valós alapjai, de végül egy művé kerekedik ki. Az én életemből így színház lett. Egy csomó mindent elferdítettünk, felnagyítottunk, de született belőle égy bevállalós történet. Felszabadító érzés volt kétszáz ember előtt minden rosszat elmondani magamról, és közben azt gondolni: ide tessék lőni! Megküzdöttem a saját démonjaimmal, gyengeségeimmel, és ez átmosott engem. Biztos hogy a hatására másik ember és másik színésznő lettem.
- Mi az, ami egy új munkánál felébreszti a kíváncsiságát, vagy megbizsergeti a fantáziáját? - Talán a találkozások. Es inspirál a való élet is. Intenzív és szoros kapcsolatokat tartok fönn gyerekkorom óta civil, nem színházi emberekkel, akik mindig visszarángatnak az életbe. Színészileg mindig úgy éreztem, hogy szeretnék sokféle műfajt kipróbálni, mindig a
legkülönbözőbb feladatokat keresem. Sas Tamással azért is szeretek dolgozni, mert minden filmjében más lehetek. Nem szeretem ismételni önmagam.
A Suhanj! Alapítványt 2010. június 23-án alapította Kovács Patrícia és Gusztos Péter.
Célja, hogy megossza a mozgás örömét sérült és fogyatékkal élő gyermekekkel.
Dátum: 2010-től Miről szól?
Kollegák megszólaltatása, hogy szemben a kamerámmal mondjanak egy pár szót Patríciáról, ami spontán az eszükbe jut Róla. Lehet ez egy kedves emlék, egy próbafolyamat, egy színdarabi helyzet vagy véleményalkotás! Eddigi közreműködők: Juhász István, Bata Éva, Fenyő Iván, Pokorny Lia, Egyházi Géza