Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Pszichoszínház	Vivi816	2008.10.27. 20:50
Nagyon, nagyon boldog voltam, amikor Juli felkért, hogy legyek én is pszichoszinházas. Aztán nagyon, nagyon megijedtem, hogy vajon fog-e nekem menni ez a különös játék. Végül nagyon, nagyon megnyugodtam, mert azt láttam, hogy a Juli már tud valamit, amit én még nem: azt, hogy élvezni fogom ezt az utazást! Neki lett igaza! Semmilyen eddigi színházi munkámhoz nem tudom hasonlítani. Olyan csodálatosan kreatív és koncentrált játék ez, amit remélem, még sokszor átélhetek.

Kovács Patrícia: Nagyon jól érzem magam Egerben! (2005.09.26.)	Vivi816	2008.07.12. 16:34
Kovács Patrícia egyik próbáról a másikra szalad. Miközben lázasan készülnek Egerben a 3:1 a szerelem javára című operett bemutatójára, már próbál a budapesti Katona József Színházban. Az egri színésznő William Congreve: Így él a világ című vígjátékának egyik főszerepét alakítja. A tavalyi évadban játszott 9 előadás után kiderült, Ónodi Eszter babát vár, ezért Ascher Tamás, rendező felkérte a művésznőt, vegye át a szerepet. - A Katonában a főiskola előtt is játszottam, Ascherrel pedig már évekkel ezelőtt nagyon jó szakmai kapcsolat alakult ki közöttünk. Jó vele együtt dolgozni, hiszen egyenrangú félként kezel, könnyed és természetes tudok lenni vele a színpadon. Bevallom, nagyon örültem a lehetőségnek. Egerben ilyen szerepet még nem játszottam: akár Beatrice vagy Mirando-lina, Miss Millamant is kicsit makrancos egy hölgy. Szép és okos, aki rendkívül jól bánik a szavakkal. Minden férfival veszekszik, holott az egyikbe halálosan szerelmes. Azt hiszem sikerül majd magamra formálni a szerepet - véli Patrícia. -Amikor végeztünk a főiskolán, sokan az osztálytársaim közül féltek attól, ha vidéken helyezkednek el, kimaradnak az országos figyelemből. Én nagyon jól érzem magam Egerben, ahonnan jó néha egy-egy szerep erejéig kirándulni a fővárosba, és ilyenkor szembesülök azzal, mennyit változtam - ismeri el a fiatal színésznő. - Azt mondják fejlődtem az egri színháznál töltött évek alatt. Most is nagyon sokat dolgozom - szerencsére -, de azt tartja a mondás: teher alatt nő a pálma… Máshol szerzett tapasztalataimat pedig igyekszem beépíteni a 3:1 előadásába, amit egy hét múlva már a közönség is láthat.

Kovács Patrícia szerint szerelmes szöszit játszani nehéz feladat (2004.12.06.)	Vivi816	2008.07.12. 16:32
Kovács Patrícia Henriette szerepét kapta a darabban, amitől eléggé megijedt. Az utóbbi időben – mint elmondja – olyan alakokat kellett megjelenítenie, melyekkel mindig az volt a baja, hogy hogyan nő föl hozzájuk, képes lesz-e megoldani őket. Henriette nem ilyen. Nem igazán jó szerep. Szerelmes lányt játszani, aki ráadásul szőke, nem egyszerű feladat, nem az, amire nagyon vágyna a színész. Az most a feladata, hogy ezt az alakot töltse meg élettel, igazsággal, nehogy csak egy unalmas, naiv lány legyen, hanem feltöltődjön tartalommal. A körülötte színen lévő összes karakter fürdőzik a poénokban, míg Henriette ott mozog köztük halványan. Nehéz próbákon van túl, mert nem szerette, hogy nincs vicces jelenete, hogy nem tud csillogni, hogy meg van kötve a keze, de most már, a próbafolyamat vége felé, amikor egészében látja az előadást és benne a saját szerepének terét, könnyebb lesz, így most már bizakodik. Sokat segít ebben a rendező is, aki – mint a színésznő tartja – azért remek, mert fantasztikusan jó színész is. Nem kér olyat, amit tudja, hogy nem lehet színészként jól megvalósítani, ismeri a színészlelket. Soha rossz hangulatú próbájuk még nem volt Milenkovič-csal. Nem hajszolja színészeit, hagyja, hogy bennük alakuljanak ki a figurák a premierre, de azt sem tartja bajnak, ha csak a tízedik előadásra lesz olyan, amit elképzelt.

Néha a gyerekek „lejátszanak” a színpadról (2004.09.25.)	Vivi816	2008.07.12. 16:32
Egy héttel a bemutató előtt ennyire még sohasem voltam nyugodt – mondja Kovács Patrícia a Legyetek jók, ha tudtok című zenés játék próbáján. – Zenés előadás forgószínpaddal, húsz gyerekkel, de technikailag nagyon jól állunk. Bevallom, nagyon szeretek Menyussal (Szegvári Menyhért – a szerk.) dolgozni, eddig még nem kellett kompromisszumokat kötnöm, egyformán gondolkozunk a szerepekről, a helyzetekről és a megvalósításokról. Ami a darabot illeti, ez egy színpadi átirat, ami természetesen más, mint a film. Az a célunk, hogy minél több gyerekhez jusson el, hiszen olyan értékekről szól, olyan értékeket mesél el, amikből mindenki tud tanulni. Egyfajta erkölcsi tanítás. Érdekes gyerekekkel dolgozni. Egyrészt néha fárasztó, hogy ők még csak gyerekek, elevenek, nehezebben koncentrálnak. Másrészről viszont lenyűgöző a szabadságuk: ezért is nehéz velük próbálni, de természetességüknek köszönhetően néha úgy érzem „lejátszanak” a színpadról.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk